Użytkownik:Hapana Mtu/Tarikan nyelv

Z Conlanger
Przejdź do nawigacji Przejdź do wyszukiwania
A régi tarikan királyi zászló.
Tarikanország fővárosa Tyintr (mai Hasom Aszosi) és a Gangrén folyó, 2766.
A tyintri királyi vár, 2766.

Figyelmeztetés: a cikk elavult adatokat tartalmaz.

Tarikan nyelv (saját neve Бахас тарыкане) - egy fél nooblang, melyen beszélnek a tarikanok a Repesz világában. A Gangréni Vajtulországban a második hivatolos nyelv a vajtul nyelv mellett, korábban a XXVI sz. és XXIX sz. fordulójáig a Tarikan Királyság hivatolos nyelve.

Ábécé

Cirill
betű
Latin
betű
Betű neve Fonéma Példaszó NFÁ Jelentés Jegyzések
Д д D d Де d Дух duχ tyuk
Е е E e Е ə Ентун əntun kacsa
Р р R r Ре r Рапс rapθ kimenet
Т т T t Те t Тач tas patkány
З з Z z Зе z Зејтін zəjtin olajbogyó
У у U u У u Удіш udiʃ gyom
Ў ў V v Ўе w Ўакабу wakabu lány
Ш ш Ş ş Ше ʃ ша ʃa már
І і İ i І i ігласте iglaθtə sárga
Ј ј Y y Је j јун jun ő (csak nőre)
П п P p Пе p Прат prat világ
Ы ы I ı Ы ɨ Ынах ɨnaχ gyerek
А а A a А, Ыта a Ўакабу wakabu lány nem fordul elő a szó elején
Ц ц X x Це ts Цар tsar hagyma
С с S s Се θ Сер θər makk
Г г G g Ге g ыглада ɨglada mond
Х х H h Хе χ Хаы χaɨ csoport
К к K k Ке k Кат kat szó nem fordul elő a szó végén
Ч ч Ç ç Че s ЧантКіцај sant kitsaj kenguru
Ӵ ӵ C c Ӵе ʧ Ӵіх ʧiχ nyílhegy
Ћ ћ F f Ће c Ћун cun kutya
Ђ ђ Q q Ђе ɟ Ђуђ ɟuɟ köd
Ж ж J j Же ʒ Жітр ʒitr élet
Б б B b Бе b Бут but cipő
Л л L l Ле l Ліўах liwaχ szunyag
Н н N n Не n Немч nəms gyáva (főnév)
Ң ң Ğ ğ Не лачаје n ыңерца ɨnərtsa jön n kötőhangot jelöli
М м M m Ме m ымалпа ɨmalpa gondol

Ha szóbetűzés közben két ugyanolyan, mássalhangzót jelentő betű egymás mellett áll, a rendszerük váltazik CeCe-ről eCCe-re, pl. ујја 'farkak' szó у-ејје-а-ként betűzni kell, nem pedig *у-је-је-а-ként. Hasaló módon viselkednek пш és бж mássalhangzókapcsalatok, pl. ўўепше 'rossz' szót еўўе-е-епше-е-ként betűzni kell, nem *ўе-ўе-е-пе-ше-е-ként.

Hangtan

Magánhangzók

A tarikan nyelvban 5 magánhanhzó fonéma van.

  Elülső Középső Hátulsó
Zárt i ɨ u
Közép ə
Nyitott a

Mássalhangzók

  Ajak-ajak Fog Fogmeder Fogmeder mögötti Szájpadlás Hátul képzett Nyelvcsap
Orrhang m n
Zárhang p b t d c ɟ k g
Zár-rés hang ʦ ʧ
Réshang θ s z ʃ ʒ χ
Pergőhang r
Közelítőhang w j
Oldal-közelítőhang l

Nyelvtan

Főnév

A tarikan főnév mindig nagy betűvel van írva, ha pedig összetet főnévről esik a szó, minden tagját nagy betűvel kell írni, pl. ДіБуУдерЧід 'szerelmes pár'. Ez a szabály nem működik, ha az összetett szó tagjai fanetikai változásak miatt deformálódnak, pl. Лакјажен 'házosság' (régi tarikan Лакі а Жен 'fér és feleség').
A főnév számjeleket és esetjeleket kaphatnak a ragozás során. Csatlakozhat hozzájuk rövid alakú névmás és a tagadásjel is.

Szám

A tarikan nyelvben három nyeltani szám van: az egyesszám, az általános többesszám és az egyeni többesszám. Az egyesszámnak nincs saját jele. Az általános többesszám a táblazatban megmutatott szabályok szerint létrehozható az egyesszám alakjaiból. Az egyeni többesszám ма egyalakú jellel képezik az általános többesszám alakok alapján.

A szó vége Az általános t.sz. képzése Egysz. példa Jelentés Általános tsz. példa Egyeni tsz. példa
VC-re végződő C megduplázódik, а-t kell hozzá ragasztani Ынах 'gyerek' Ынахха Ынаххама
több mint egy mássalhangzóra végződő а jelet kell hozzá ragasztani Плешт 'bolha' Плешта Плештама
і vagy е végződésű тта jelet kell hozzá ragasztani Лакі 'férfi' Лакітта Лакіттама
у-ra végződő hozzá kell tenni egy а-t Ыпшу 'medúza' Ыпшуа Ыпшуама
VC kapcsolat utáni ы, а-ra végződő Szóvégi magánhangó kiesik, C megduplázódik, jön hozzá egy а Духы 'tyuk' Духха Духхама
Más kapcsolat utáni ы, а-ra végződő Szóvégi magánhangó kiesik, C megduplázódik, jön hozzá egy а Хаы 'csoport' Хаа Хаама

Létezik is néhány irreguralis általános többesszámú főnév, mint pl. Ўакабу 'lány' -> Ўакабутта 'lányok', Зерел 'nyégyzet' -> Зерілла 'nyégyzetek'.

Eset

Az esetet előrag fejezi ki. Minden előrag egy kivitéllel magánhangzóra végződik. Ha a ragozott szó is magánhangzóval kezdődik, két magánhangzó közé jön ң kötőhang. Az eset előragát soha nem írják nagy betűvel, pedig a jelenésének nincs hatása a tőben való nagy betűk írásmódjára.

Eset Előrag Példa Hasznalat
alanyeset - Бут, Ынах a mondat alanya; elöljáró után
tárgyeset ја, јаң јаБут, јаңЫнах közvetlen tárgy
társhatározói eset бје, бјең бјеБут, бјеңЫнах társhatározó
eszközhatározói eset ме, мең меБут, меңЫнах eszközhatározó; a cselekvés cselekvő a szenvedő igealaknál
részes eset ла, лаң лаБут, лаңЫнах nem közvetlen tárgy; mozgálom valamilyen irányba, valakihez
ablativus мбе, мбең меБут, меңЫнах nem közvetlen tárgy; mozgálom valamilyen irányból, valakitől
helyhatározó eset нде, ндең ндеБут, ндеңЫнах helyhatározó, ritkábban időhatározó
témaeset прі, прің пріБут, пріңЫнах valaminek a témája (a kérdése: kiről, miről szól?)
alá-ergativus м мБут, мЫнах a cselekméy cselekvő hangsúlyozása; a cselekméy cselekvő az alá-ergativusi mondatban

Ragasztható névmások

A tarakani nyelvben létezik bizonyos csoport névmás, amely toldalékká válhat és hozzáragaszthat az előtte álló szóhoz. Ezeket a névmásokat az alabbi táblázat ábrazolja.

A névmás teljes alakja A ragasztható alak A teljes alak példája A ragasztható alak példája A példák fordítása A névmás jelentése
треў ет, ңет, т Ўеранг треў Ўерангет ez az ember mutató névmás (ez); határozottság
шні еш, ңеш, ш Ўеранг шні Ўерангеш valamelyik ember, egy ember határozatlan névmás (valamilyen, valameyik); határozatlanság
кі еч, ңеч, ч Ўеранг кі? Ўерангеч? milyen ember? melyik ember? kérdő névmás (melyik? milyen? kicsoda? micsoda?)

A magánhangzóval kezdődő alak a mássalhangzóra végződő szavak után, az ң kötőjellel kezdődő verzió viszont a mássalhangzóra végződő szavak után fordul elő. A legrövidebb verzió létezik együtt az ң-es verzióval az eset előragok után, amikor ragozik maga a névmás (pl. јатреў = јаңет = јат 'ezt'). Ezen kívül ugyanolyan szabályok szerint ragaszthot egy más szóhoz a шнікўеліўех 'bármilyen, bármelyik' és треўдраге 'az' összetet névmások első tágjai.

Tagadás

A névszó tagadásának a morfémája a ха utórag, pl. Ўерангха 'nem ember', ндеХаамаха 'nem az egyeni csoportokban'. Ha a névszó х mássalhangzóra végződik, akkor az utórag ша alakban előfordul, és a tő vége hozzá asszimilálódik, pl. Ынашша 'nem gyermek'.

Melléknév és határozószó

A tarikan melléknév majdnem mindig е-re végződik. Az egyetlen, ami kölönbözteti a határozószótól, a mondatbeli hasznalot módja. A melléknév és a határozószó általában az után a szó után áll, amelyet határozik.

Melléknév száma

A tarikan melléknévnek nincs száma. Ha szükséges az egyedülálló melléknév többesszáma aláhuzása, akkor utána kell tenni га 'ők' személyes névmást, pl. петле га 'világosok'.

Melléknév esete

A melléknév két szituacióban esetelőragokat kaphat: amikor a főnév nékül használunk, pl. мерапіде 'a gyorssal'; és amikor sztilisztikai okok miatt a főnév elé áttessük - ilyen helyzetben mind a kettő tágot ragozzuk, pl. мерапіде меРеклет 'a gyors vonattal'. Ha a melléknévi jelző a főnév után áll, nem kap az esetelőragot (inkongruenció), pl. меРеклет рапіде 'a gyors vonattal'.

Ragasztható névmások

Az egyedülálló melléknév után a bizonyos névmások hozzáragaszthatnak úgyanolyan szabály alapján, mint a főnév után. Ha a melléknév egy főnévet írja le, akkor a névmások bármelyik tághoz ragaszthat, pl. меРеклетет рапіде = меРеклет рапідеңет 'ezzel a gyors vonattal'.

Melléknév tagadása

Érvényesek ugyanazak a szobályok, ahogy a főnév tagadásánál.

Melléknév és határozószó fokozása

A melléknévnek és a határozószónak négy fokja van.

Fok Jel Példa Fordítás
alapfok - кубўе nagy
középfok ј кубўеј nagyabb
felsőfok јка кубўејка a legnagyabb (valami csoportból)
túlzófok јкајка кубўејкајка a legeslegnagyabb (még nagyabb már nem lehet)

Névmás

Személyes névmás

A tarikan személyes névmás rendszere elég összetett. Az egyes szamú névmások nem esnek egybe szemantikailag a többes szamú névmasokkal, és a második személyű névmások esetében egyáltalán hiányzik a szám megkülönböztetése, ezérz a táblazotban minden névmás egy oszlopba meg van írva stąd a szám megkülönböztetése nékül.

Tarikan névmás Jelentés Változátok
јех neutrális én az alanyeseten kívüli más esetekben van јх alakja is, pl. tárgyeset јајех~јајх
геўа alázatos (a beszélgetőpartner felé) én
јеўа magához távolságtartó én
камі exkluzív mi
кіта inkluzív mi
ында neutralis te, ti van rövid нда alakja is, amely minden esteben használható, pl. tárgyeset јаңында~јанда
каму bizalmos te, ti van rövid у alakja is, amely minden esteben használható, pl. tárgyeset јакаму~јаңу
јен ő (nemileg semleges) az alanyeseten kívüli más esetekben van јн alakja is, pl. tárgyeset јајен~јајн
јун ő (nőre vonatkozva) az alanyeseten kívüli más esetekben van јн alakja is, pl. tárgyeset јајун~јајн
јан ő (férfire vonatkozva) az alanyeseten kívüli más esetekben van јн alakja is, pl. tárgyeset јајан~јајн
га ők