Użytkownik:Hapana Mtu/Tarikan nyelv
Figyelmeztetés: a cikk elavult adatokat tartalmaz.
Tarikan nyelv (saját neve Бахас тарыкане) - egy fél nooblang, melyen beszélnek a tarikanok a Repesz világában. A Gangréni Vajtulországban a második hivatolos nyelv a vajtul nyelv mellett, korábban a XXVI sz. és XXIX sz. fordulójáig a Tarikan Királyság hivatolos nyelve.
Ábécé
| Cirill betű |
Latin betű |
Betű neve | Fonéma | Példaszó | NFÁ | Jelentés | Jegyzések |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Д д | D d | Де | d | Дух | duχ | tyuk | |
| Е е | E e | Е | ə | Ентун | əntun | kacsa | |
| Р р | R r | Ре | r | Рапс | rapθ | kimenet | |
| Т т | T t | Те | t | Тач | tas | patkány | |
| З з | Z z | Зе | z | Зејтін | zəjtin | olajbogyó | |
| У у | U u | У | u | Удіш | udiʃ | gyom | |
| Ў ў | V v | Ўе | w | Ўакабу | wakabu | lány | |
| Ш ш | Ş ş | Ше | ʃ | ша | ʃa | már | |
| І і | İ i | І | i | ігласте | iglaθtə | sárga | |
| Ј ј | Y y | Је | j | јун | jun | ő (csak nőre) | |
| П п | P p | Пе | p | Прат | prat | világ | |
| Ы ы | I ı | Ы | ɨ | Ынах | ɨnaχ | gyerek | |
| А а | A a | А, Ыта | a | Ўакабу | wakabu | lány | nem fordul elő a szó elején |
| Ц ц | X x | Це | ts | Цар | tsar | hagyma | |
| С с | S s | Се | θ | Сер | θər | makk | |
| Г г | G g | Ге | g | ыглада | ɨglada | mond | |
| Х х | H h | Хе | χ | Хаы | χaɨ | csoport | |
| К к | K k | Ке | k | Кат | kat | szó | nem fordul elő a szó végén |
| Ч ч | Ç ç | Че | s | ЧантКіцај | sant kitsaj | kenguru | |
| Ӵ ӵ | C c | Ӵе | ʧ | Ӵіх | ʧiχ | nyílhegy | |
| Ћ ћ | F f | Ће | c | Ћун | cun | kutya | |
| Ђ ђ | Q q | Ђе | ɟ | Ђуђ | ɟuɟ | köd | |
| Ж ж | J j | Же | ʒ | Жітр | ʒitr | élet | |
| Б б | B b | Бе | b | Бут | but | cipő | |
| Л л | L l | Ле | l | Ліўах | liwaχ | szunyag | |
| Н н | N n | Не | n | Немч | nəms | gyáva (főnév) | |
| Ң ң | Ğ ğ | Не лачаје | n | ыңерца | ɨnərtsa | jön | n kötőhangot jelöli |
| М м | M m | Ме | m | ымалпа | ɨmalpa | gondol |
Ha szóbetűzés közben két ugyanolyan, mássalhangzót jelentő betű egymás mellett áll, a rendszerük váltazik CeCe-ről eCCe-re, pl. ујја 'farkak' szó у-ејје-а-ként betűzni kell, nem pedig *у-је-је-а-ként. Hasaló módon viselkednek пш és бж mássalhangzókapcsalatok, pl. ўўепше 'rossz' szót еўўе-е-епше-е-ként betűzni kell, nem *ўе-ўе-е-пе-ше-е-ként.
Hangtan
Magánhangzók
A tarikan nyelvban 5 magánhanhzó fonéma van.
| Elülső | Középső | Hátulsó | ||
|---|---|---|---|---|
| Zárt | i | ɨ | u | |
| Közép | ə | |||
| Nyitott | a | |||
Mássalhangzók
| Ajak-ajak | Fog | Fogmeder | Fogmeder mögötti | Szájpadlás | Hátul képzett | Nyelvcsap | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Orrhang | m | n | ||||||
| Zárhang | p b | t d | c ɟ | k g | ||||
| Zár-rés hang | ʦ | ʧ | ||||||
| Réshang | θ | s z | ʃ ʒ | χ | ||||
| Pergőhang | r | |||||||
| Közelítőhang | w | j | ||||||
| Oldal-közelítőhang | l | |||||||
Nyelvtan
Főnév
A tarikan főnév mindig nagy betűvel van írva, ha pedig összetet főnévről esik a szó, minden tagját nagy betűvel kell írni, pl. ДіБуУдерЧід 'szerelmes pár'. Ez a szabály nem működik, ha az összetett szó tagjai fanetikai változásak miatt deformálódnak, pl. Лакјажен 'házosság' (régi tarikan Лакі а Жен 'fér és feleség').
A főnév számjeleket és esetjeleket kaphatnak a ragozás során. Csatlakozhat hozzájuk rövid alakú névmás és a tagadásjel is.
Szám
A tarikan nyelvben három nyeltani szám van: az egyesszám, az általános többesszám és az egyeni többesszám. Az egyesszámnak nincs saját jele. Az általános többesszám a táblazatban megmutatott szabályok szerint létrehozható az egyesszám alakjaiból. Az egyeni többesszám ма egyalakú jellel képezik az általános többesszám alakok alapján.
| A szó vége | Az általános t.sz. képzése | Egysz. példa | Jelentés | Általános tsz. példa | Egyeni tsz. példa |
|---|---|---|---|---|---|
| VC-re végződő | C megduplázódik, а-t kell hozzá ragasztani | Ынах | 'gyerek' | Ынахха | Ынаххама |
| több mint egy mássalhangzóra végződő | а jelet kell hozzá ragasztani | Плешт | 'bolha' | Плешта | Плештама |
| і vagy е végződésű | тта jelet kell hozzá ragasztani | Лакі | 'férfi' | Лакітта | Лакіттама |
| у-ra végződő | hozzá kell tenni egy а-t | Ыпшу | 'medúza' | Ыпшуа | Ыпшуама |
| VC kapcsolat utáni ы, а-ra végződő | Szóvégi magánhangó kiesik, C megduplázódik, jön hozzá egy а | Духы | 'tyuk' | Духха | Духхама |
| Más kapcsolat utáni ы, а-ra végződő | Szóvégi magánhangó kiesik, C megduplázódik, jön hozzá egy а | Хаы | 'csoport' | Хаа | Хаама |
Létezik is néhány irreguralis általános többesszámú főnév, mint pl. Ўакабу 'lány' -> Ўакабутта 'lányok', Зерел 'nyégyzet' -> Зерілла 'nyégyzetek'.
Eset
Az esetet előrag fejezi ki. Minden előrag egy kivitéllel magánhangzóra végződik. Ha a ragozott szó is magánhangzóval kezdődik, két magánhangzó közé jön ң kötőhang. Az eset előragát soha nem írják nagy betűvel, pedig a jelenésének nincs hatása a tőben való nagy betűk írásmódjára.
| Eset | Előrag | Példa | Hasznalat |
|---|---|---|---|
| alanyeset | - | Бут, Ынах | a mondat alanya; elöljáró után |
| tárgyeset | ја, јаң | јаБут, јаңЫнах | közvetlen tárgy |
| társhatározói eset | бје, бјең | бјеБут, бјеңЫнах | társhatározó |
| eszközhatározói eset | ме, мең | меБут, меңЫнах | eszközhatározó; a cselekvés cselekvő a szenvedő igealaknál |
| részes eset | ла, лаң | лаБут, лаңЫнах | nem közvetlen tárgy; mozgálom valamilyen irányba, valakihez |
| ablativus | мбе, мбең | меБут, меңЫнах | nem közvetlen tárgy; mozgálom valamilyen irányból, valakitől |
| helyhatározó eset | нде, ндең | ндеБут, ндеңЫнах | helyhatározó, ritkábban időhatározó |
| témaeset | прі, прің | пріБут, пріңЫнах | valaminek a témája (a kérdése: kiről, miről szól?) |
| alá-ergativus | м | мБут, мЫнах | a cselekméy cselekvő hangsúlyozása; a cselekméy cselekvő az alá-ergativusi mondatban |
Ragasztható névmások
A tarakani nyelvben létezik bizonyos csoport névmás, amely toldalékká válhat és hozzáragaszthat az előtte álló szóhoz. Ezeket a névmásokat az alabbi táblázat ábrazolja.
| A névmás teljes alakja | A ragasztható alak | A teljes alak példája | A ragasztható alak példája | A példák fordítása | A névmás jelentése |
|---|---|---|---|---|---|
| треў | ет, ңет, т | Ўеранг треў | Ўерангет | ez az ember | mutató névmás (ez); határozottság |
| шні | еш, ңеш, ш | Ўеранг шні | Ўерангеш | valamelyik ember, egy ember | határozatlan névmás (valamilyen, valameyik); határozatlanság |
| кі | еч, ңеч, ч | Ўеранг кі? | Ўерангеч? | milyen ember? melyik ember? | kérdő névmás (melyik? milyen? kicsoda? micsoda?) |
A magánhangzóval kezdődő alak a mássalhangzóra végződő szavak után, az ң kötőjellel kezdődő verzió viszont a mássalhangzóra végződő szavak után fordul elő. A legrövidebb verzió létezik együtt az ң-es verzióval az eset előragok után, amikor ragozik maga a névmás (pl. јатреў = јаңет = јат 'ezt'). Ezen kívül ugyanolyan szabályok szerint ragaszthot egy más szóhoz a шнікўеліўех 'bármilyen, bármelyik' és треўдраге 'az' összetet névmások első tágjai.
Tagadás
A névszó tagadásának a morfémája a ха utórag, pl. Ўерангха 'nem ember', ндеХаамаха 'nem az egyeni csoportokban'. Ha a névszó х mássalhangzóra végződik, akkor az utórag ша alakban előfordul, és a tő vége hozzá asszimilálódik, pl. Ынашша 'nem gyermek'.
Melléknév és határozószó
A tarikan melléknév majdnem mindig е-re végződik. Az egyetlen, ami kölönbözteti a határozószótól, a mondatbeli hasznalot módja. A melléknév és a határozószó általában az után a szó után áll, amelyet határozik.
Melléknév száma
A tarikan melléknévnek nincs száma. Ha szükséges az egyedülálló melléknév többesszáma aláhuzása, akkor utána kell tenni га 'ők' személyes névmást, pl. петле га 'világosok'.
Melléknév esete
A melléknév két szituacióban esetelőragokat kaphat: amikor a főnév nékül használunk, pl. мерапіде 'a gyorssal'; és amikor sztilisztikai okok miatt a főnév elé áttessük - ilyen helyzetben mind a kettő tágot ragozzuk, pl. мерапіде меРеклет 'a gyors vonattal'. Ha a melléknévi jelző a főnév után áll, nem kap az esetelőragot (inkongruenció), pl. меРеклет рапіде 'a gyors vonattal'.
Ragasztható névmások
Az egyedülálló melléknév után a bizonyos névmások hozzáragaszthatnak úgyanolyan szabály alapján, mint a főnév után. Ha a melléknév egy főnévet írja le, akkor a névmások bármelyik tághoz ragaszthat, pl. меРеклетет рапіде = меРеклет рапідеңет 'ezzel a gyors vonattal'.
Melléknév tagadása
Érvényesek ugyanazak a szobályok, ahogy a főnév tagadásánál.
Melléknév és határozószó fokozása
A melléknévnek és a határozószónak négy fokja van.
| Fok | Jel | Példa | Fordítás |
|---|---|---|---|
| alapfok | - | кубўе | nagy |
| középfok | ј | кубўеј | nagyabb |
| felsőfok | јка | кубўејка | a legnagyabb (valami csoportból) |
| túlzófok | јкајка | кубўејкајка | a legeslegnagyabb (még nagyabb már nem lehet) |
Névmás
Személyes névmás
A tarikan személyes névmás rendszere elég összetett. Az egyes szamú névmások nem esnek egybe szemantikailag a többes szamú névmasokkal, és a második személyű névmások esetében egyáltalán hiányzik a szám megkülönböztetése, ezérz a táblazotban minden névmás egy oszlopba meg van írva stąd a szám megkülönböztetése nékül.
| Tarikan névmás | Jelentés | Változátok |
|---|---|---|
| јех | neutrális én | az alanyeseten kívüli más esetekben van јх alakja is, pl. tárgyeset јајех~јајх |
| геўа | alázatos (a beszélgetőpartner felé) én | |
| јеўа | magához távolságtartó én | |
| камі | exkluzív mi | |
| кіта | inkluzív mi | |
| ында | neutralis te, ti | van rövid нда alakja is, amely minden esteben használható, pl. tárgyeset јаңында~јанда |
| каму | bizalmos te, ti | van rövid у alakja is, amely minden esteben használható, pl. tárgyeset јакаму~јаңу |
| јен | ő (nemileg semleges) | az alanyeseten kívüli más esetekben van јн alakja is, pl. tárgyeset јајен~јајн |
| јун | ő (nőre vonatkozva) | az alanyeseten kívüli más esetekben van јн alakja is, pl. tárgyeset јајун~јајн |
| јан | ő (férfire vonatkozva) | az alanyeseten kívüli más esetekben van јн alakja is, pl. tárgyeset јајан~јајн |
| га | ők |